A méter sztori

Szerzők

  • Pálinkás Tibor Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Kulcsszavak:

méter, SI, mértékegység rendszerek

Absztrakt

A régi korok országonként, sőt tartományonként eltérő, s többnyire önmagukban is következetlen mértékrendszereitől hosszú és rögös út vezetett a tizenegyedik CGPM által 1960-ban meghozott forradalmi döntésig: az SI (Système International d'Unités) bevezetéséig. Igaz, a méter az ezt megelőző, többé-kevésbé koherens mértékrendszereknek, az MKS-nek, ill. az MKSA-nak is alapegysége volt. A következőkben az SI hét alapegysége közül a hosszúság mértékegységének a történetét foglaljuk össze; mind közül éppen ezé a legkalandosabb. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy a modern méter megszületésénél bábáskodtak magyar tudósok, és a ma elfogadott realizációja a méternek is egy híres hazánkfiától, Bay Zoltántól származik. Éppen ezért cikkünkben a méter hazai történetéről is részletesen esik szó. A cikk utolsó fejezeteként bepillantunk a kilogramm történetébe is.

Hivatkozások

Simonyi M. (2019). A kilogramm detronizálása – Búcsú egy etalontól, Természet Világa, 150 (5)

https://www.termvil.hu/2019/09/12/bucsu-egy-etalontol/

http://www.agt.bme.hu/tantargyak/felso_geodezia/fg3.pdf

Borbola J. (2009). A Szent Korona és a méter, Ősi Gyökér, 27(4), 2-35.

https://epa.oszk.hu/02300/02387/00014/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2009_4_002-035.pdf

Ván Péter: Mennyire állandó a fény sebessége?; A Bay Zoltán 120 emlékkonferencia előadásainak ismertető kiadványa (Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány, 2021)

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter

Mérés és Automatika 1984/4.

Abbott, P., Kubarych, Z., Jarrett, D., & Elmquist, R. (2019). The units for mass, voltage, resistance, and current in the SI, S. Schlamminger. IEEE Instrumentation and Measurement Magazine, 637. https://www.researchgate.net/figure/Top-Mass-values-of-four-official-copies-of-the-kilogram-kept-at-the-BIPM-as-a-function_fig1_333451790

https://www.bipm.org/en/committees/cg/cgpm/26-2018/resolution-1

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kibble-m%C3%A9rleg

https://www.semanticscholar.org/paper/The-MSL-Kibble-Balance-Weighing-Mode-Sutton-Clarkson/52d2e41df73fcfd92b26a1776e0d641bfb9b02b8/figure/0

https://epjtechniquesandinstrumentation.springeropen.com/articles/10.1140/epjti/s40485-022-00080-3

Chao, L. S., Schlamminger, S., Newell, D. B., Pratt, J. R., Seifert, F., Zhang, X., ... & Haddad, D. (2015). A LEGO Watt balance: An apparatus to determine a mass based on the new SI. American Journal of Physics, 83(11), 913-922.

Regőczi, E. (1942). A gödöllői országos összehasonlító alapvonal; magánkiadás.

Kääriäinen, J. et al. (1988). The Gödöllő Standard Baseline, Helsinki.

Jokela J. (2001). Remeasurement of the Gödöllő Standard Baseline, Kirkkonummi.

Ván, P (2021). Mennyire állandó a fény sebessége?, A Bay Zoltán 120 emlékkonferencia előadásainak ismertető kiadványa, Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány.

Makkai, L (szerk.) (1959). Fejezetek a magyar mérésügy történetéből, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Rédey, I. (1966). A geodézia története, Tankönyvkiadó.

Fehér, I., dr. Horváth, Á. (1963). A fizika és a haladás I., Tankönyvkiadó.

Tisza, S., Tőkés, Sz (1968). Mérés és Automatika, 1968/7., p. 319

Dr. Petrik, F. (1984) Mérés és Automatika, 198/4. p. 148.

Dr. Bölöni, P. (1984). A méter ötödik definíciója és ennek hatása..., Mérésügyi Közlemények, 1984/4., p. 87.

Dr. Fodor, Gy. (1990). Mértékegység-lexikon, Műszaki Könyvkiadó.

Wagner, F. S. (1994). Bay Zoltán atomfizikus, az űrkutatás úttörője, Akadémiai Kiadó.

Kovács, G. (szerk) (1996). További fejezetek a magyar mérésügy történetéből, OMH.

Quinn, T. J. (1997). A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei, azok pontossága, leszármaztatása és a nemzetközi visszavezethetőség (II.), Mérésügyi Közlemények, 1997/2.

Dr. Pataki, P. (2000). Metrológiai rendszerek, Elektrotechnika, 2000/10

##submission.downloads##

Megjelent

2025-05-07

Folyóirat szám

Rovat

150 éves a Méteregyezmény